Mongólia északi részén, az orosz határ szomszédságában található a Bajkál-tó kistestvéreként ismert Huvszgul-tó. A 300 méter mély, 136 km hosszú ősi gleccsertó számos helyi monda és legenda forrása, az itteni nomádok szentként tisztelik.
Az azonos nevű megye Mongólia legcsapadékosabb területe, itt fent északon már igazi tajga jellegű a növényzet. A tó nyugati partjain emelkedik a hatalmas, sziklás Horidol-Szaridag hegység, melynek túloldalán terül el a Darhat-medence. Ez a terület zártsága és lakosai révén igazi kuriózum, az itt élő darhat törzs a mai napig évente kétszer kel át a Horidol-Szaridag veszélyes hágóin állataikkal együtt, hogy a telet az enyhébb klímájú Huvszgul-tó partján vészeljék át.
Tőlük északabbra, az orosz határ menti Szaján-hegységben élnek a cátánok, azaz tibák, akik kecske és birka helyett rénszarvast tartanak, azzal közlekednek és azokat használják teherhordásra is. Sajnos életmódjuk és kultúrájuk a globalizáció miatt végveszélybe került, képeinken a többi közeli népcsoporttal együtt az ő küzdelmüket is szeretnénk bemutatni.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
